Míg a hadak nem enyhülnek
Dalra, s kardra hív a Lélek!
Nem hátrál meg aki bízik,
Szíve Uráért tűzben izzik!
Felkerül kard, kopja és vért,
Ajkunk keni rá a szent vért!
Nem maradht ellenség talpon!
Amíg őrt állunk a kapukon!
Tépjük le a gonosz bilincsét,
Fosszuk ki az erős kincsét!
Nem hátrálunk,
nem alkuszunk!
Hamar visszajön a mi Urunk!
Zsoltár 9.
Nincs itt maradandó városunk,
Ezért mi démonokat nem hízlalunk!
Vesszen el minden széna, fa, pozdorja,
Egész lényünket a Szellem uralja!
Vegyük fel a magunk keresztjét,
Hasítsuk a sötétség felhőjét!
Megpihenük majd ha
Eljön az Úr tündöklö napja!
Ezért mi démonokat nem hízlalunk!
Vesszen el minden széna, fa, pozdorja,
Egész lényünket a Szellem uralja!
Vegyük fel a magunk keresztjét,
Hasítsuk a sötétség felhőjét!
Megpihenük majd ha
Eljön az Úr tündöklö napja!
Zsoltár 8.
Ha ellénséges sereg gyűrűje vesz körül,
Szívem erős, csak az Úrban örül!
Vígasztalást Szent Szellemből veszek,
Dárdahegyet ellenségbe verek!
Amilyen szorongatással szorongatnak,
Ugyanazzal fizet az Úr a szorongatómnak!
Hitben csak a harctéren állok meg,
Békeidőben a hitem is csak pihen.
Induljunk együtt a harcba,
Jussunk együtt az Úrban diadalra!
Szívem erős, csak az Úrban örül!
Vígasztalást Szent Szellemből veszek,
Dárdahegyet ellenségbe verek!
Amilyen szorongatással szorongatnak,
Ugyanazzal fizet az Úr a szorongatómnak!
Hitben csak a harctéren állok meg,
Békeidőben a hitem is csak pihen.
Induljunk együtt a harcba,
Jussunk együtt az Úrban diadalra!
Zsoltár 7.
Mikor a gonoszság megnő minden téren,
Szívem gerjed haragra, s kardom élesítem!
Ha ég a napmelegtől a kopár szív mélye,
Légy a Szent Szellemnek tározó edénye!
Szent Szellem a Társam:
Velem, bennem, rajtam!
Íjat, nyilat, kardot
Erősen megragadok;
Gonosz vádolónak
Semmi helyt nem hagyok!
Derékig gázolok ellenség vérében;
Csata után ez a legjobb érdem!
Szívem gerjed haragra, s kardom élesítem!
Ha ég a napmelegtől a kopár szív mélye,
Légy a Szent Szellemnek tározó edénye!
Szent Szellem a Társam:
Velem, bennem, rajtam!
Íjat, nyilat, kardot
Erősen megragadok;
Gonosz vádolónak
Semmi helyt nem hagyok!
Derékig gázolok ellenség vérében;
Csata után ez a legjobb érdem!
Zsoltár 6.
Ha rajtam áll, megépül a kedved,
Rossz annak aki démonoktól szenved!
Rosszabb lesz a gyötrő sora,
Amint lesújt az Úr erős jobbja!
Harcba hívsz: én jövök,
Akkor is ha villámlik s dörög!
Rossz annak aki démonoktól szenved!
Rosszabb lesz a gyötrő sora,
Amint lesújt az Úr erős jobbja!
Harcba hívsz: én jövök,
Akkor is ha villámlik s dörög!
Zsoltár 5.
Mikor a levegőben a hőség rekken,
Harci kiáltásunktól az ellenség retten!
Letesszük a szív gondját és terhét,
Felvesszük az Úr minden fegyverét!
Megélesítjük nyilaink hegyét,
Eltapossuk az ellenség erejét!
Nem tűrjük el a gonosz uralmát,
Győzelmünk Jézusban garantált!
Harci kiáltásunktól az ellenség retten!
Letesszük a szív gondját és terhét,
Felvesszük az Úr minden fegyverét!
Megélesítjük nyilaink hegyét,
Eltapossuk az ellenség erejét!
Nem tűrjük el a gonosz uralmát,
Győzelmünk Jézusban garantált!
Zsoltár 4.
Szavam hallatom, noha megkésve,
Kardom forgatom, ellenség szívébe’
Harcban nincs nyugalmam,
Békém csak az Úrban!
Jelenlétében erőt merek,
Ellenséget földhöz verek!
Jézus nevében megyek,
Démonok reszkessenek!
Kardom forgatom, ellenség szívébe’
Harcban nincs nyugalmam,
Békém csak az Úrban!
Jelenlétében erőt merek,
Ellenséget földhöz verek!
Jézus nevében megyek,
Démonok reszkessenek!
zsoltár 3.
Míg küzdök a gonosszal,
Szent Szellem vígasztal.
Véres harctér nem marasztal,
Az Úrnál vár a víg asztal!
Szent Szellem vígasztal.
Véres harctér nem marasztal,
Az Úrnál vár a víg asztal!
Zsoltár 2.
Ha közeleg az este
Fárad mindünk teste
De harcra hív a Szellem
Míg lelkem kilehelem
A gonosznak nem hagyok rést
Mennyeiből veszek örök részt!
Fárad mindünk teste
De harcra hív a Szellem
Míg lelkem kilehelem
A gonosznak nem hagyok rést
Mennyeiből veszek örök részt!
Zsoltár 1.
Harcba indulok, bár a biosz pihenésre csábít,
A Szellem ma is éltet, a test mit sem számít!
Noha testem erőtelen,
Szellemben a harcot erőltetem!
Így fog örökké élni szívem,
s lesz az óemberből tetem.
A Szellem ma is éltet, a test mit sem számít!
Noha testem erőtelen,
Szellemben a harcot erőltetem!
Így fog örökké élni szívem,
s lesz az óemberből tetem.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)