Ma is rohan velem
a nagy zöld szekér
Sodorva repít
Kifordult világ
Vesz már körül
Nincs már ki helyreigazít
Lelkemben feladat
Mint vasat a kohó
Fehérizzásig hevít
Feldob majd elenged,
S mint szikrát a tűz
Kifényesít
Óh jaj, ha szikrám kialszik
Mint gyufaszál a kézben
Ha a gyertya világít:
Hasznos csak pillanatra
Majd nem más
Mint veszély
Gondosan kezeli
Sorsunk keze: felemel és
Hamar elveszít.
Lesz-e még gyertyabél,
Mi őrzi majd
Enyészett szikrám tüzét?
Lesz-e még emlék,
Mi nem hagyja
Porban őseim nevét?
Megöl a gondolat
Hogy emlékem
Ködbe vész.