Megvénültem korán, meg én
Sokat méláztam az élet telén
Hazug árnyék a bűntudat
Ártatlan lelkembe fúrt lyukat
Szürkületnek véltem a pirkadatot
Vérzivatarnak a hajnali Napot
S míg e rémületben rekedtem
Az élet fejemen átröpült
Éj csillag fénye, mi földerült
De igazán csak most ébredtem
Epémben fetrengve kiverten
Bénán és süketen
Fejfámat ültetem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése