Pohárköszöntő

Emelem poharam az ifjú Dánielre, aki pályája elején mérföldkőhöz ért. Jó alkalom ez megállni és számot vetni: mit hoztál ki eddig a lehetőségeidből. (hatásszünet) Ez a perc holnapra csak egy állomás lesz. Lezártál egy bő évtizedes korszakot, és szembe kell nézned a holnap kihívásaival.

Gyermekként a világ végtelennek látszik. Fiatalon a bennünk rejlő erőt hisszük végtelennek. És valóban, Aki bennünk van, minden kihívásnál, minden hegynek látszó akadálynál nagyobb, és erősebb: csak légy bátor és erős, mint Józsué!

 Ma el kell ismerned: a szüleid nélkül nem lennél itt, de ezt az elismerést és hálát akkor se hagyd el, ha majd Isten magasabbra emel, mint amit valaha is képzelnél.

Amikor a hegyre tartunk fel, úgy tűnhet, a természet hatalmasabb mindennél, és a küzdelmünk végtelen hosszú. A hegycsúcsra érve megfordulunk, és azt gondolhatjuk, mi vagyunk az erősebbek. Az erő forrása mindig legyen előtted, ahogy Dávid szüntelen maga előtt látta az Urat!

Végezetül Dávid egyik zsoltára így szól: nyilaid élesek a király ellenségeinek szívében. Én pedig azt kívánom, labdáid hasítsák az ellenfél kapuinak hálóit minden meccseden!

Az ünnepeltre!