XLII. strófa

Szem
Nem lát,
Fül sem hall
Olyan kincset,
Mi odaát vár.

De
Kevés
Ember jut
Belátásra,
Hogy megragadja.

Ne
Te légy
A népes
Tábor tagja!
Maradj a Magban

Ha
Hinni
Sem tudsz, Ő
Helyetted tört
Át az egeken

Ne
Dobd el,
Ingyen van,
Nem kell tenned
Extra mutatványt!

Csak
Egy szó,
S meggyógyul
Lelked, s Benne
Öröklét vár rád.