Amikor beköszönt az XL,
Mosolyog a föld ezer-szín levéllel,
A liget minden fája biccent,
Mert ma a természet is Téged éltet:
Adri napjára ébredt.
Az ember nem szívesen viccel.
Csak jót akar kívánni kedvvel,
Hogy szíved legyen tele reménnyel,
És mit szíved óhajtva vár, elérjed!
Ne hidd, hogy mától más volnál,
Nem, Te az maradsz, ki voltál,
A kertben az idő botorkál:
Lassan érlel, s a must válik jó borrá.
Legyints a múló időre!
Örökké tekints fel, s előre!
Itt folytatom jövőre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése